A magyar néphit tündérei
TÜNDÉR, SZÉPASSZONY VAGY BOSZORKÁNY

 A magyar néphit tündéreit a Dél-Alföldön, Dunántúlon, Erdély, Moldva, Bukovina területén, valamint a Felföld sok helyén ismerték. A beléjük vetett hit különösen a déli és keleti területeken volt igen intenzív, mint ezt az emberek közti megjelenésükről, a velük való találkozásokról, csábításaikról feljegyzett élménytörténetek nagy száma is bizonyítja. A mindenhol ismert tündér és szépasszony név, a felföldi menyecske, az északkeleti területek kisasszonya, valamint a fehér asszony, cifra asszony elnevezések is egy lényegében azonos női démont jelentenek, csekély táji különbségekkel. Fő jellemvonásaikat Zentai Tünde összefoglalta a szépasszony vonatkozásában, ezt egészítjük ki egyéb neveket viselő tündérek adataival.

Eszerint fiatal, hosszú hajú, sokszor fehér ruhás, csábító szépségű nők, akik általában csoportosan jelennek meg. Csapataik táncolnak, énekelnek, fürdenek; zeneszóval repülnek, olykor hintón, kocsin vagy lepedőn szállnak a levegőben, táncmulatságokat, ebédeket tartanak. A férfiakat elcsábítják, elragadják, másokkal utat tévesztetnek, elvezetik őket. Sok monda szól az elragadott muzsikusokról: az elvitt furulyás, dudás zenekíséretet szolgáltat a fáról fára vagy a szélben táncoló tündércsapatoknak. Általában is gyakori megjelenési formájuk a szél, különösen a forgószél, máskor madarak: vadliba, varjú, hattyú alakját öltik. Betegségeket hoznak az emberekre, a csecsemőket kicserélik; a lovakat elviszik az istállóból éjszakai mulatságaikhoz. Sajátos megjelenési helyeik: elhagyott ösvény, híd, árok, keresztút, eresz alja, gödör, trágyadomb; máskor patak partja, tó. Sok hiedelemmonda jeleníti meg az éjszaka fürdőző, vízben tapsoló, éneklő tündéreket. Megjelenésük ideje: éjszaka, éjfél vagy dél, továbbá Szent György és pünkösd napja. Egy jellemző baranyai szépasszonytörténet:

 "A körösztanyám alighanem látott. Nagyon szépek voltak, tiszta fehér ruhában szoktak énekölni a körösztúton éjjel tizönegytől tizönkettőig. Tizönegyen voltak. A Vörözsi-puszta felé vívő meg a körösztúti rossz utak voltak, mert ott jártak szépasszonyok. Akit azok mögrontottak, arra mondták, hogy a Szépasszonyok Tálába lépött."

Zentai Tünde a szépasszony-hiedelmek egy-egy kisebb tájhoz kötődő sajátosságait is megállapította. A déli órában, eresz alatt, trágyadombon, elhagyott  ösvényen való megjelenés inkább dél-magyarországi sajátság. Ugyancsak a Szeged környéki és baranyai szépasszony jellemzői bizonyos kifejezések: szépasszony tálja, szépaszszonyok köpködése, szépasszony köténye. Ezek tulajdonképpen a szépasszonynak tulajdonított betegségek metaforikus kifejezései: például a szépasszonyok táljába lépett a sebes lábú ember. Ez a Dél-Alföldön a szépasszony-hiedelmektől függetlenül is bizonyos bőrbetegségek megnevezése lett.

A szépasszony okozta betegségeket általában csak az kapja meg, aki a rájuk jellemző megjelenési helyeken és időpontokban megzavarja őket táncukban, vonulásukban, ebédjükben, vagy a forgószél sodrába kerül, amelyben ők vonulnak. Büntetésül megbénul, megnémul, elveszti az eszét, sebes lesz a lába, félrehúzódik a szája. Hasonló hiedelmek vonatkoznak a szépasszonyok otthagyott tánchelyeként értelmezett, körben letaposott fűre: aki belelép, különböző lábbántalmak érik. A tündérek tehát csak a helyüket-idejüket megsértőket bántalmazzák. Így értelmezhető az országosan elterjedt hiedelemmonda, amely azokról szól, akik délben vagy Szent György napján, pünkösdkor elaludtak a dombon vagy a mezsgyén, árokban.

Az arra vonuló szépasszonyok kiszedik lábszárcsontját, és az illető béna lesz addig az időpontig, amíg a következő Szent György-napon, vagy két hét múlva, ugyanabban az órában újra megjelenő tündérek vissza nem helyezik csontjait. Az erdélyi és bukovinai szépasszony jellemvonása, hogy éjszaka behatol az istállókba és ott a lovak sörényét összebogozza  Szórványosan sok egyéb helyi sajátság is ismert volt. Például az otthon egyedül hagyott gyereket megszoptatták a szépasszonyok, ennek következtében zöld ment a gyomrából; tilóra ülve vagy embereket megnyergelve is repültek (Gyimes).

A szépasszony  különösen Erdélyben  helynevekben, természeti jelenségek neveként is előfordul, például: Szépasszony útja (Tejút), Szépasszony kútja, Szépasszony luka (barlang).
A szépasszony elleni védekezés legáltalánosabb módja megjelenési helyeinek elkerülése volt. Bukovinában szokásos volt a veszélyes időszakokban az istállót védeni a lovakat bántalmazó szépasszonytól: mákot szórtak az istálló köré.

A szépasszony nevet Róheim Géza a boszorkány szót helyettesítő eufemisztikus kifejezésnek  tehát voltaképpen a boszorkány tabunevének tartotta  A boszorkány hiedelemalakjának valóban sok hasonló vonása van: embereket megrontó tevékenysége azonos lehet a szépasszonyéval, különösen ami a jellegzetes helyeken és időpontokban megnyilvánuló ártó hatását illeti. A boszorkány azonban ember, aki természetfeletti képességei révén akár szép tündér alakját is öltheti a hiedelmek szerint, míg a tündér szép nő alakjában megjelenő démon. A boszorkány és szépasszony elnevezések keveredése, a boszorkány sok helyen előforduló szépasszony megnevezése annak a folyamatnak az eredménye, melynek során a boszorkány különböző  eredetileg tőle független, nála archaikusabb  démonikus alakok sajátságait olvasztotta magába.

A magyar szépasszony és egyéb neveken nevezett tündéreink hiedelmei is sokszor már egy átmeneti állapotot jeleznek: egy majdnem emberi boszorkánnyá vált démonikus lényre vallanak, aki eredeti tündérsajátságaiból sokat elveszített. Már a szépasszony név első magyar adata, a pulcrae(!) mulieres egy 1565-ös kolozsvári boszorkányperben  gyereket kicserélő boszorkányra vonatkozik. A démonikus tündér és az emberi boszorkány közti átmenetet képviselik a boszorkányok által társaságukba, mulatságukra elragadottak már boszorkánypereinkben is nagy számban megjelenő hiedelmei: egy 1715-ös Bihar megyei per szerint például egy elragadott furulyás három éjjel ő jár azon ördöngös compagniaval egy fecskefészekben ülve kellett sípolnia a táncoló boszorkányoknak.

Az eredeti tündérsajátságokat találjuk meg régiesebb állapotukban a Balkán-félsziget délszláv, román, albán, görög tündéreinél; töredékesebben a magyarsággal szomszédos nyugati és keleti szláv népek hiedelmeiben is. A magyar tündérhiedelmek déli és keleti kapcsolataira lényegében délszláv és román eredetére minden, őket vizsgáló kutató felfigyelt. A Balkán tündérei: a délszláv vila és szamodiva, szamovila, az albán, román zinâ, zîna (legáltalánosabb román tabunevükön fele), a görög nereida mai vonásai sokfelé ágazó gyökerekre vallanak. Ezek a tündérek részint természeti szellemek; táncoló csapataik antik vízi, erdei és hegyi nimfák vonásait és ószláv vízinimfa-hiedelmek nyomait őrzik. Emellett az emberek közt időszakosan megjelenő halottak és vihardémonok, szélben megjelenő lelkek archaikus vonásait is viselik: a Kelet-Balkánon elsősorban a húsvét és pünkösd közti, pravoszláv halottak hetében jönnek az emberek közé. Táncoló csapataik nemcsak betegségeket, hanem termékenységet is hoznak az embereknek; sokszor a falu termékenységbiztosító őrző szellemei, istennői is.

E vonásaik egy része Diana és Hekaté kultuszában gyökeredzik, de alakjukban kis-ázsiai Magna Mater-szer istennk, valamint Dionysos kultuszának nyomai, továbbá görög-római és szláv sorsasszonyok vonásai is számottevők. Kultuszuk is fennmaradt; a tündérek  megidézésével, áldozatok bemutatásával gyógyító varázslók transzban elragadtatva a tündérek  túlvilágán avatódnak be, és rendszeres lélekutazásokka tartanak fenn kapcsolatot a tündérekkel. A tündérek megjelenési idejében rituális társaságok működnek: a ruszália, ljelje, cluari. Ezek tagjai részint a tündérek megjelenítői, részint a tabusértőket sújtó tündérbetegségek gyógyítói. A társaságok rítusaiban központi szerepe van a zenés-táncos eksztázisnak.

A lélek elragadása a tündérek túlvilágára, részvétel a mennyei tündérmulatságokon  mint hiedelem, illetve hiedelemmonda is általánosan elterjedt a Balkánon. E gazdag hagyomány a magyar néphitben részint a tündérek, részint a boszorkány alakjához kapcsolódik.

*   *   *   *   *

 FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

 JÓSVONAL.eu * 130-Ft/perc * 0-24 * Jóslás telefonon, e-mail-ben és személyesen

EZOTERIKUS TANFOLYAMOK * JÓSVONAL A FACEBOOK-on