| Szibülla
Az emberek és az istenek nászából született
![](https://lh3.googleusercontent.com/_YPXFuMhYjXI/TchBtXnxjPI/AAAAAAAAI1s/IgbwsmftmFY/s800/683456vitgjrdda4.gif)
Pauszaniasz Periégétész, a földrajztudós leírása alapján a Szibülla az „emberek és az istenek nászából született, egy halandó és egy halhatatlan nimfa leánya volt. Más mondák Apollón testvére, vagy Apollón gyermekeként említik. A latin irodalmi források szerint a Szibülla (a név jelentését nem ismertjük), Apollón kultuszához kötődő, keletről érkezett jósnő volt. Ovidius az Átváltozásokban úgy meséli, hogy Apollón – szerelméért cserébe – azt ajánlotta Szibüllának: annyi évig élhet, ahány homokszem van egy marék porban.
![](https://lh6.googleusercontent.com/_YPXFuMhYjXI/TcKVdZ-mwUI/AAAAAAAAId4/hm7B1p4v9x8/s400/z4.jpg)
A homokszemek száma több mint ezer volt, de miután a Szibülla éveihez nem kért örök ifjúságot, az öregség megtörte, és végül már csak egyetlen vágya maradt: a halál. Ezért jóslatai mindig borongósak – katasztrófák vagy örömtelen, rémületes események bekövetkeztét jelezik. A mítosz úgy tartja, hogy a Szibülla képes volt egyszerre több helyen megjelenni, de az i. e. 1 század-beli római polihisztor Terentius Varro szerint legalább tíz különböző Szibülla volt: perzsiai, libüéi, delphoi, kimmeriai, erüthriai, számoszi, küméi, hellészpontoszi, phrügiai, tiburi. Szibülla állítólag, utolsó jóslatai egyikében megjövendölte Jézus Krisztus születését. Ezért Szibüllát a keresztény, főleg a korabeli reneszánsz művészet a Messiás hírnökeként ábrázolta. A jósnők alakja kedvelt témája volt Giottonak, Raffaellonak és kiváltképpen Michelangelonak, aki a Sixtus-kápolna mennyezetére festette a Szibüllák monumentális portréit.
Pauszaniasz szerint a delphoi Szibülla Trójából érkezett Delphoiba, bátyjával Apollónnal együtt, még a trójai háború előtt. Egy ideig Szamosz szigetén élt, később ellátogatott a Kolophón közelében fekvő Klarosz városába és Déloszra, majd kilenc emberöltő elteltével Trójában érte utol a halál. Halála után, így beszélik, hangja vándorolni kezdett, és váratlanul az emberek fülébe súgta a jövő sötét talányokba rejtett titkait.
Azzal, hogy esetleg több Szibülla létezett, először Arisztotelész írásaiban találkozunk, aki négy jósnőt említ. Pauszaniasz szintén négyet, amelyek eredetük szerint a líbiai Szibülla, marpésszoszi Szibülla, küméi és babilóniai Szibülla. A szibülla szó itt már köznév, a látnoknők általános megnevezésére szolgál. Az i. e. első századi polihisztor, Terentius Varro (i. e. 116–27) szerint legalább tíz különböző Szibülla volt: perzsiai, líbiai vagy libüéi, delphoi, kimmeriai, erüthrai, számoszi, küméi, hellészpontoszi vagy marpésszoszi, phrügiai, és végül a tiburi. A Szibülla-kultusz az i. sz. 1. századig tartott, de emléke a 4. századig megőrződött
![](https://lh4.googleusercontent.com/_YPXFuMhYjXI/TcAqLVSiEAI/AAAAAAAAIUE/YBklVszIZPA/s800/300px-CumaeanSibylByMichelangelo.jpg)
![](https://lh4.googleusercontent.com/_YPXFuMhYjXI/TcKVdGR5szI/AAAAAAAAIdw/Ua5F-vFQbcE/s400/z.jpg)
* * * * *
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
JÓSVONAL.eu * 130-Ft/perc * 0-24 * Jóslás telefonon, e-mail-ben és személyesen
EZOTERIKUS TANFOLYAMOK * JÓSVONAL A FACEBOOK-on
![](https://lh3.googleusercontent.com/_YPXFuMhYjXI/TchBtXnxjPI/AAAAAAAAI1s/IgbwsmftmFY/s800/683456vitgjrdda4.gif)
| |