| Caridwen
Caridwen boszorkány volt. Férjével, Tegid Voellal a penllyni Tegid-tó közepén laktak, s három gyermekük született. A legidősebb normális fiú volt. Második gyermekük a legszebb hajadon volt az egész világon. A harmadik gyermekük rút lett. Caridwen kétségbe esett harmadik fia sorsa miatt, s úgy határozott, hogy tudással és bölcsességgel ajándékozza meg. Nekiindult hát, hogy kikeverjen egy olyan bájitalt, amely a világ összes tudását, ihletét és varázslatát tartalmazza, amelyet azután megitathat a fiával. A bájitalt egy üstben egy teljes éven át, megállás nélkül forralni és kevergetni kellett, amíg csupán három cseppje marad, ami viszont a világ valamennyi bölcsességét tartalmazza.
A boszorkány elrabolt egy Gwion nevű embert, hogy kevergesse az üstöt, és egy vak embert is, akinek megparancsolta, hogy táplálja a tüzet. „Mindkettőnek vészes jövőt jósolt, amennyiben az üstben abbamaradna a forrás. Míg ők dolgoztak, Caridwen ősi csillagászok könyveit tanulmányozta, s a megfelelő csillagálláskor elindult, hogy összeszedje a főzethez szükséges varázsnövényeket.
Az üst folyamatosan forrt, míg egy napon, már az év vége felé, Gwion óvatlanul keverte a főzetet. Míg Caridwen távol volt, gyűjtögette a növényeket, és varázsigéket mormolt, hogy előkészítse őket, a varázsital három cseppje kispriccelt az üstből, s leforrázta Gwion ujját. Mivel az egész éves forralástól iszonyatosan forró volt, Gwion szopogatni kezdte sajgó ujját. Amint az ital a szájához ért, átvette a hatalmát, s hirtelen meglátta a jövőt. Rájött, hogy az év lejártával a boszorkány meg akarja ölni őt, s felismerve Caridwen erejének és képességeinek hatalmát, Gwion elmenekült. Eközben az üst kettérepedt, mivel a három csepp nélkül tartalma immáron mérgezővé vált.
Amikor Caridwen visszatért aznapi gyűjtögetéséből, meglátta a kettétört üstöt, rádöbbent, hogy egész éves munkája kárba veszett” - s felismerte, hogy Gwion erőt nyert az ő munkájából -, üldözőbe vette.
Először a fiú után futott, ám amikor az meglátta, nyúllá változtatta magát, és eliszkolt. Válaszul Caridwen agárrá változott, és utánaeredt. Ám mielőtt meg tudta volna ragadni, Gwion a folyóhoz sietett, és hal lett belőle. Vidrává alakulva Caridwen ismét utána indult, s Gwionnak madárrá kellett változnia, hogy elmenekülhessen. Caridwen nem adta fel, sólyommá változott, és utána repült. Végül Gwion meglátott egy rakás búzát, s halálos félelmében átváltozott gabonaszemmé. Caridwen azonban észrevette, és nagy tarajú fekete tyúkká változott. Addig kapirgált a szemek közt, míg megtalálta Gwiont, és felfalta.
A történet azonban itt még nem ér véget. Miután Caridwen megette a Gwionból lett szemet, kilenc hónapon át magával hurcolta, majd életet adott a csodás szépségnek, Taliesinnek. Olyannyira szép volt, hogy Caridwen nem bírta rávenni magát arra, hogy megölje, ehelyett egy bőrtarisznyába csomagolta, s éppen április 29-én tengerre bocsátotta, hadd döntsenek sorsáról az istenek.
A szerencse úgy hozta, hogy Taliesin Gwyddno Garanhir király lazacgátjához sodródott, ahol rátaláltak. Felnőtt korára (a 6. században) Wales legnagyobb költőjévé és bárdjává vált.
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
JÓSVONAL.eu * 130-Ft/perc * 0-24
| |