| Leonardo da Vinci
Az örök nyughatatlan
Rövid itt az élet, vajon lesz időm mindent kipróbálni? Hiszen itt minden olyan izgalmas, érdekes!
Kevesen tudják, hogy Leonardo csak úgy „mellesleg” festett. Haditecnikus volt, a botanika megteremtője, a természet és a teremtés tisztelője, aki hobbiként élte meg festői munkásságát. Nem volt olyan szegmense az életnek, mely ne érdekelte volna. A dolgok létrejötte izgatta a legjobban. Sok mende-monda kering a magánéletéről, melynek fele sem igaz. Aki ilyen gyönyőrű nőket festett, az nagyon tisztelte a másik nemet, sőt, csodálta is. Festményein, a nők orcáján megjelenő mosoly nem e világi. Valaki van a mosoly mögött, de ki? Egy szerelem egy másik életből, melyhez örökkön hű maradt.
"Ó, minden Isten teremtette dolgok Legelseje, hogyan dicsérjelek, hogy mutassam fel kiváltságodat? Milyen faj, milyen nyelv tudná leírni igazán működésedet, ablaka te az emberi testnek, melyen át a lélek kilát a világ szépségére és örvend neki, így vigasztalódva testi börtönén, mely e nélkül a szépség nélkül örök gyötrelem volna számára; általa fedezte fel a halandók buzgalma a tüzet, a látás erejével, mely elsőnek fúrta át a sötétséget. Még a természetet is feldíszíté a földmíveléssel és elragadó kertekkel.
De minek ilyen hosszú és magasröptű beszédre vállalkoznom? Van-e valami, ami nem a szemtől való? Ő mozgatja az embereket Kelettől Nyugatig, ő találta fel a hajózást, ebben még a természetet is túlszárnyalva, melynek képességei határosak.
A munka, melyet a szem ád a kéznek, végtelen, mint a festészet mutatja, állat, fű, növény és tájék megszámlálhatatlan formáit mutatva fel.
A nagy madár egy hattyú hátáról fogja megkezdeni első röpülését; és döbbenettel töltve be a mindenséget és hírével töltve meg minden írásokat, örök dicsőség a fészeknek, amelyben született!"
(Leonardo da Vinci)
Egyszer megidéztük a szellemét egy szeánszon. Nem igazán lelkesedett. Válaszolt ugyan a kérdéseinkre, de közölte azt is velünk, hogy felejtsük el, hogy Ő mégegyszer megjelenjen. Teljesen szenvtelenül válaszolt kérdésünkre, mely eddig fel nem fedezett képének hollétére koncentrálódott. Semmilyen érzelmet nem fedeztünk fel benne a földi lét iránt. A titkos szeánszról annyit elárulhatok, hogy a torinói lepel nem az Ő alkotása, és az Utolsó vacsorán Magdolna van Jézus jobb oldalán. Az igazságot festette, csakis a színtiszta igazságot, mert médiumi képességeivel átlépte az időt és a teret.
Egyesek szerint Ő is szabadkőműves volt. No, ezt elfelejtettük tőle megkérdezni, hogy igaz-e? Talán, majd egyszer újra eljön közénk…
  
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
JÓSVONAL.eu * 130-Ft/perc * 0-24
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Áldás Neked:
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
